Hát rendes rottyon vagyok ...
Tegnap "beszéltük meg" a dolgokat, ami abból állt végülis ,hogy szinte már ÉN KÖNYÖRÖGTEM ,hogy maradjon velem...
Ő csal meg és én akarok együtt maradni... remek . Van ám itt önmegbecsülés.. :/
Nem kellett volna itt húznunk egymás idejét 2órán keresztül , elég lett volna azt mondania,hogy nem akarlak már többet és itt a vége...
Legalább közben nem reménykedtem volna...
Én hülye ,hogy lehet ekkora ostoba ?! De hát a szívének sajna senki nem tud parancsolni.
A tegnap estét és a mai napot is sikeresen végig sírtam (Y)
Elegem van ebből... :( Ismét szerelem gyűlőlő lettem :(
Annyira hiányzik... belepusztulok a gondolatb ,hogy nem ölel át többé , nem néz úgy rám , nem bújik hozzám .
Konkrétan megszüntünk létezni egymásnak... és én ebbe belehalok !!!
