Lassan ennek is vége.. túl vagyunk a nagy zabálásokon :D díszítéseken ,ajándékozásokon a rengeteg "boldogságon" ...
Még a rokon had vissza van..
És most érzem csak tényleg mennyire magányos vagyok.. elég szánalmas érzés.. de teljesen láthatatlannak érem magam.
Lehet ,hogy a sok örömködés és a szeretet ünnep feeling hozta ezt elő.. vagy már ott lappangott bennem egy ideje ez az érzés ..
Labirintusban érzem magam.. amikor azt hiszem ,hogy megtaláltam végre a kiutat .. valami mindig jól fenékbe billent és falnak ütközöm...csak járok körbe körbe körbe körbe
